Törött térdízület. Pocleválás, térdfájdalom, meniszkusz sérülés kezelése

Boross György Kell operálni a térdkalácstörést, vagy elég a gipszrögzítés?

Mindenki kíváncsi erre, főleg ha megsérül. A térdkalács patella sok más csontunkhoz képest viszonylag kisméretű, törése mégis kellemetlen sérülés. Tulajdonképpen a térdet nyújtó ín-izom rendszerbe beilleszkedő csontról van szó, amely a combizmok erejét a lábszár törött térdízület közvetíti. A sérülés indirekt és direkt erőbehatásra jöhet létre, előbbi esetben megfeszített combizom melletti hirtelen térdhajlítás, utóbbiban térdre térkalácsra esés okozza a bajt.

Porcleválás: Vigyázzunk a sportolás során

Felismerése nem nehéz — törött térdízület, nyomásérzékenység tapintható —, különösen elmozdult, szétcsúszott esetben. Ilyenkor jól érezhető a térkalács eredeti helyén lévő besüppedés a két eltávolodott csontdarab között, a végtagot a sérült nem tudja nyújtva emelni. Természetesen nem hagyható el a röntgenvizsgálat, amely a részleteket is megmutatja, és a kezelési terv felállításához nagyon fontos.

A térdkalács töréseit a következő csoportokba soroljuk: 1. A kezelés a törés típusától függ, lehet műtét nélküli és műtéti.

A térdkalács elmozdulását kiváltó tényezők

Ha nem operálunk, akkor általában combtőtől a boka fölötti magasságig érő, 10 fokban hajlított helyzetű gipsztokot kap a sérült. Ezt a rögzítést négy-hat hétig kell viselni.

Ma már elterjedtek a levehető, csuklós térdrögzítők, melyek bizonyos térdkalácstörés-típusoknál szintén alkalmazhatók. Ha nagy mennyiségű kóros ízületi folyadékot legtöbbször vérömleny észlelünk, azt a műtét nélküli kezelés előtt le kell bocsátanunk megfelelő vastagságú tű és fecskendő segítségével.

Ha műtéti ellátás szükséges — elmozdult törések esetén —, azt mihamarább el kell végezni.

A beavatkozás célja a térdkalács és a rajta lévő ízületi felszín lépcsőképződés-mentes helyreállítása. Szóba jövő műtéti megoldások: húzóhurok, körkörös dróthurok, csavaros rögzítés, valamint ezek kombinációja.

Előfordul — több darabból álló, illetve romtöréseknél —, hogy kisebb morzsalékony csontdarabokat végleg el kell távolítani. Ritkán, de szóba jöhet — például apródarabos romtörések esetén — a térdkalács teljes eltávolítása.

Mindkét esetben fontos, hogy helyreállítsuk a lábszárfeszítő izom-ín rendszer egységét. A műtéti megoldások után is célszerű valamilyen rögzítést alkalmazni.

Szövődményként jelentkezhet fertőzés, a fémanyagok lazulása, az egyenetlenség miatt kialakuló ízületi kopás. Az utókezelés a törés típusától és a páciens együttműködő készségétől is függ: Stabil műtét utáni helyzet esetén egy-két nap után elkezdhető az irányított tornakezelés.

A porcleválás

Darabosabb törések után inkább gipsztokot helyezünk fel hat hétre, majd azt követi a mozgatás. A fémeltávolítás általában hat hónappal a műtét  után javasolt. Ezek is érdekelhetik.