Ízületi fájdalom törés után. Sudeck-szindróma: Tartós fájdalom csonttörés után

Elég egy rossz mozdulat vagy egy rejtett gödör az úton, és már meg is történt a baj.

Boka betegségei

Sokan a véletlen művének tekintik ezeket a baleseteket, de véleményem szerint az esetek többségében nem azok. A legtöbb sérülést elszenvedett futóról utólag kiderül, hogy éppen sietett, ezért inkább kihagyta a bemelegítést, vagy rendszeresen elmulasztotta edzés után a nyújtást. Esetleg annyira lekötötték a gondolatait a problémái, hogy nem is tudott a külvilágra koncentrálni. Az sem ritka, ha valaki túlbecsüli a saját erejét, és hatalmas szenvedések árán teljesít egy távot, vagy erős mozgásrendszeri fájdalommal indult el futni.

Ezekben az esetekben számolni kell a túlerőltetés szövődményeivel, amik legalább annyi kellemetlenséggel járnak, mint a hirtelen bekövetkezett sérülések.

A leggyakoribb sérülések A leggyakoribb akut sérülések közé tartozik a futók körében a bokaficam, de nem ritkák a különböző izmok rándulása vagy szakadása. A részleges vagy teljes szalagszakások is gyakoriak.

Főként a boka- és térdízület veszélyeztetett. Nagyobb erőhatás következtében csonttörés is kialakulhat. A túlzott megerőltetésből, tartós rossz terhelésből is adódhatnak krónikus sérülések, mint például az ízületi kopások, lágyrészek gyulladásából eredő krónikus fájdalom, vagy fáradásos csonttörések.

A legjobb megoldás az, ha futás előtt mindig körültekintően mérjük fel a saját állapotunkat, valamint a környezetünket.

A betegség okai jelenleg még ismeretlenek

Legyünk őszinték magunkhoz! Igenis különbség van a között, ha észrevesszük a szervezetünk jelzéseit, és nagyfokú kimerültség vagy fájdalom hatására inkább kihagyjuk a futást, és aközött, ha egyszerűen nincs kedvünk hozzá. Az első eset egyáltalán nem számít lustaságnak, hanem inkább felelősségteljes gondolkodásnak.

Segítségével rengeteg mozgásszervi panasznak vehetjük elejét. Az is a mi feladatunk, hogy odafigyeljünk az időjárás viszontagságaira és a látási viszonyokra.

Csonttörés utáni fájdalom | Harmónia Centrum Blog

Teljesen egyéni, hogy ki mennyire képes biztonsággal futni szakadó esőben, csúszós úton vagy erős napsütésben. Ne engedjük, hogy az időjárás rendszeres kifogás legyen az edzés kihagyására, de ha úgy érezzük, hogy nagymértékben akadályozna a futásban, akkor inkább ne induljunk ízületi fájdalom törés után.

Sötétedés után értelemszerűen ne fussunk kivilágítatlan, ismeretlen terepen.

Természetesen egy fejlámpa segítségével biztonságosan futhat bárki a szokásos útvonalán, a terep ismeretének hiányában azonban ez is veszélyes. Bemelegítés, mint teszt A legjobb módszer arra, ha biztosak szeretnénk lenni, hogy nem csak a lustaság beszél belőlünk, hanem tényleg jobb lenne aznap pihennünk futás helyett, ha elkezdünk bemelegíteni.

Az időhiány nem lehet kifogás, nem kell hosszabbnak lennie percnél. Élénkítő hatása miatt a bemelegítés az egyik legjobb motivációs tényező, kis valószínűséggel marad el az edzés utána.

Célja, hogy ráhangolódjunk a nagyobb fizikai megterhelésre fizikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt.

Fájdalomcsillapítás a csont törésekor

Hatására csökken a sérülések kialakulásának kockázata is. Abban az esetben, ha a bemelegítés után sem érez valaki kedvet a futáshoz, illetve erős mozgásrendszeri fájdalommal küzd vagy továbbra is gyenge és levert, inkább maradjon otthon.

Futás után nem szabad megfeledkezni a nyújtásról az optimális izomhossz visszaállítása érdekében. Ezzel újabb lépést tehetünk mozgásrendszerünk egészségének megőrzése felé. A sérülés felmérése Abban az esetben, ha mégis adódik valami probléma, és bekövetkezik egy sérülés, nem szabad kétségbe esni.

Függetlenül attól, hogy hol vagyunk, próbáljunk megnyugodni, és reálisan felmérni a helyzetünket. Egy esés, vagy rossz mozdulat után mindig ellenőrizzük testsúly terhelése nélkül, hogy a sérült végtag ízületeit mennyire tudjuk mozgatni. Ezt követően a fájdalom mértékét figyelembe véve ítéljük meg, hogy rá tudunk-e egyáltalán állni, és képesek vagyunk-e az önálló mozgásra. Próbáljunk meg minél előbb hazajutni, szükség esetén kérjünk hozzá segítséget.

Szélsőséges esetekben, súlyosabb sérüléseknél azonnal mentőt kell hívni. Miután hazaértünk, vegyük gonarthrosis 2 a térdízület kezelése 3 fok a sérülést. A jól látható alaki elváltozás a végtagon, az elviselhetetlen fájdalom vagy a nagyfokú duzzanat egyértelmű jele annak, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az enyhébbnek tűnő sérülések esetén sem árt felpolcolni és jegelni a lábat, aztán ha másnapra fokozódnak a tünetek, vagy nem enyhülnek napon belül, szintén el kell menni az orvoshoz. Ellenkező esetben ízületi fájdalom törés után, hogy sikerült megúszni a balesetet komolyabb károsodás nélkül.

Néhány napig azért nem árt odafigyelni, hogy hogyan reagál a lábunk a terhelésre. Csökkentsük az edzések intenzitását, és ha egy hippokratikus ízületi kezelés múlva is panaszmentesnek érezzük magunkat, visszatérhetünk a szokásos terheléshez.

Túlterheléses sérülések A túlerőltetés szövődményei más természetűek, mint az akut sérülések, de a kezelésükre legalább ugyanakkora figyelmet kell fordítani. Leggyakoribb tüneteik a fájdalom, mely kezdetben csak terheléskor és utána jelentkezik. Később már nyugalomban is érezhető, főként éjszaka.

Figyelemfelkeltő jel még a nyomásérzékenység, a duzzanat és a mozgásbeszűkülés is. Fontos, hogy időben vegyük észre ezeket a jeleket, és megfelelően reagáljunk rájuk.

Észlelésük esetén a pihentetés, jegelés, felpolcolás a teendők. A tünetek csökkenése, megszűnése után fokozatos terhelés mellett vissza lehet térni ízületi fájdalom törés után szokásos edzéshez. Ellenkező esetben azonban szintén orvoshoz kell fordulni.

Csonttörés után… A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

A leggyakoribb szövődményei a túlterhelésnek a sípcsont csonthártya gyulladása, az Achilles ín túlterhelése, a talpi bőnye gyulladása és a Tractus iliotibialis szindróma. Szélsőséges esetekben előfordulhat fáradásos törés is. Ez akkor következik be, ha a csontokat érő ismétlődő terhelés hatására az állományukban mikro sérülések keletkeznek, melyek a részleges vagy teljes törésükhöz vezetnek.

Így csillapítható a fájdalom csonttörések esetén Olyan hatékonyan, hogy az ne okozzon problémát közvetlen a törés után és a gyógyulás alatt se. De hogyan elehet ezt a legjobban elérni?

Gyakori a lábfejen, a lábközépcsontoknál. Tünetei megegyeznek az előbb leírtakkal, megelőzhető megfelelő futócipő viselésével és a láb izmainak célzott erősítésével.

• Milyen betegség a könyökízületben
• A leggyakoribb kérdések a csonttörésekről
• Rendelőnk reumatológus és rehabilitációs szakorvosai bokatörés esetén képesek a megfelelő kivizsgálásra, valamint a helyes terápia előírására.

Komolyabb panaszok esetén tartsuk be mindenképp az orvos utasításait. Egy alapos vizsgálatot, valamint szükség esetén képalkotó eljárásokat MRI, röntgen, ultrahang követően sor kerül a diagnózis felállítására.

Bokatörés kezelésének menete rendelőnkben

A további teendőinket és lehetőségeinket a saját diagnózisunk határozza meg. A különböző sérülések kezelése eltérő, valamint az adott sérülés súlyossága is befolyásolja a kezelés menetét. Léteznek azonban olyan általános teendők, amikkel bizonyos feltételek mellett ízületi fájdalom törés után a gyógyulásunkat.

Ezeket szeretném most letisztázni. Személyre szabott terápia Nagyon fontos, hogy soha ne mások tapasztalataiból induljunk ki. Minden sérülés egyedi, és még az egészséges emberek edzettségi szintje, egészségügyi állapota is különböző.

Hagyatkozzunk a kezelőorvos véleményére. Bármilyen kezelést ír fel, el kell rá járni. Bármilyen rögzítőt rendel el, azt viselni kell az utasításai szerint. Az aktivitást illetően sokszor csak az instrukció hangzik el, hogy nem szabad terhelni az adott végtagot. Ez az információ nem egyértelmű. Azoknak, akikkel a sérülés után röviddel elkezd gyógytornász foglalkozni lényegében elég ennyi, ők személyre szabott terápiát kapnak. Akik nem ennyire szerencsések, nem árt, ha az utasítást hallva feltesznek két fontos kérdést.

Az első az, hogy szabad-e testsúllyal terhelni az érintett végtagot, és ha igen, akkor nagyjából hány százalékával.