Ízületi mozgékonyság sérülés után. 2.1. Izmok és inak

Irodalomjegyzék Az ízületi mozgékonyság Ízületi mozgékonyságról akkor beszélünk, amikor a mozgások a lehető legnagyobb mozgáskiterjedéssel kerülnek végrehajtásra. Az ízületi mozgékonyság aktívha a mozgás saját izomerő, és passzívha valamilyen külső erő segítségével történik.

Az ízületi mozgékonyság alapja Az egyedfejlődés során létrejön egy ideális viszony az izomcsoportok ereje és nyúlékonysága között izom-ízületi egyensúly.

Ez az egyensúly azonban a mindennapi tevékenység munka, sport stb. Az ízületi mozgékonyság megőrzésének alapja részben az, hogy az izmok terhelése során az ízület ahol ez lehetséges a teljes mozgáskiterjedésében működjön, részben pedig az, hogy az ízület mozgásait és stabilitását biztosító azon izmok, amelyek a szokásos igénybevétel mellett pl. A csontok és porcok csak kóros esetben sérülés, kopás, gyulladás módosítják az egyedfejlődés során létrejött viszonyokat. Ennek megfelelően az ízületi tok, inak és szalagok nem felelősek az ízület mozgáskiterjedésének csökkenéséért.

Izomhúzódás: Mi a myalgia?

Túlterhelés és gyulladás ízületi mozgékonyság sérülés után az ízületi tok és a szalagok is zsugorodhatnak, ami csökkenti az ízület mozgásterjedelmét. A kötőszövetes pólyák fascia lehetővé teszik az izomrostkötegek egymáson való elmozdulásait, de amikor az izom megnyúlik, a pólyák feszessé is válnak közben, fékezik az izmok erős megnyúlását, ill.

Ha mozgáshiány lép fel, kémiai változások következnek be a kötőszövetben. Az elasztin eltűnik, a kollagén mennyisége emelkedik, és ez megnöveli a merevséget, a szerkezet elveszti a rugalmasságát.

Izületi mozgékonyság,lazaság - Nyújtás. - Sportos élet legjava

Az ízületi mozgékonyság idegélettani alapja Egy mozgássor izomtónusának szabályozásáért elsősorban az idegrendszer felelős. A mozgásszervek összehangolt működése által egy ép ízületben létrejött mozgáskiterjedés nagyságát a különféle gerincvelői reflexek működése szabályozza. A miotatikus- és ínreflex Az agonista izom összehúzódásával párhuzamosan az antagonista megnyúlik.

A nyújtást, mint egyértelmű ingert az izmokban és inakban található proprioceptorok izomorsó, ínorsó felveszik, és amennyiben az inger elegendő nagyságú az AP kiváltásához, izomfeszülést hoznak létre az antagonista izomban, amely fékezi a nyújtást és ezzel együtt stabilizálja az ízületet.

A miotatikus- és ínreflex nyújtási reflex hatására a megnyújtott izom a nyújtásnak ellenáll, és aktív kontrakcióval válaszol, aminek nagysága elsősorban az elmozdulás nagyságától és sebességétől függ. A lassú mozgásoknál a kiterjedés növelésével először az alacsonyabb ingerküszöbű motoros egységek, majd fokozatosan a magasabb ingerküszöbűek is ingerületi állapotba kerülnek, és akadályozzák a mozgáskiterjedés további növelését. A gyors mozgások lendületből adódó intenzívebb nyújtó hatása egyszerre több motoros egységet hoz ingerületi állapotba, és az így kialakuló miotatikus reflex és a nyújtással szemben lényegesen magasabb ingerküszöbbel rendelkező ínreceptorok által kiváltott ínreflex a mozgást is erőteljesebben fékezi.

Ezért nem alkalmas a dinamikus nyújtás a mozgáskiterjedés növelésére.

Secondary Menu

Az inverz nyújtási reflex A nyugvó izomzat nem ideálisan rugalmas, nem követi a szervetlen anyagokra jellemző Hooke-féle törvényt, amely szerint a külső nyújtóerővel arányos a megnyúlás. Az izom nyújtásánál egységnyi hosszváltozáshoz egyre nagyobb erőre van szükség.

Izomhúzódás kezelésére sokféle módszer van, amelyet a húzódás komolyságától függően kell megválasztani. Lássuk a kezelési módokat sorban! Izomhúzódás kezelése otthon A sérült izom bedagadása vagy helyi vérzése elszakadt vérerek miatt jegeléssel kezelhető a legjobban.

Minél erősebben nyújtunk egy izmot, annál erősebb a reflexes összehúzódás nyújtási reflex egy bizonyos pontig. Az inverz nyújtási reflex tehermentesítő reflex vagy autogén gátlás eredményeképpen, ha az izomzat a nyújtás során extrém terhelés alá kerül, akkor az ínorsóból kiinduló inverz nyújtási reflex hatására az izomzat elernyedéssel válaszol. Az elfogadott elmélet szerint ez a mechanizmus az izom védelmét szolgálja, de ez nem túl logikus. Nem látszik célszerűnek az, hogy amikor a megnyújtás sérüléssel fenyeget, az izom pont akkor adja fel az ellenállást, szabad utat engedve a sérülésnek.

Az ízületi mozgékonyság

Ez így olyan, mintha a Selye féle fight or flight, azaz harcolj vagy menekülj tézist kiegészítenénk azzal a választással, hogy vagy ess össze, had lakmározzanak belőled. A magyarázat sokkal inkább az lehet, hogy amikor az ízületi mozgékonyság sérülés után olyan mértékben megnyúlik, hogy a szarkomerek "szétcsúsznak" Eaz izom alkalmatlanná válik az aktív erőkifejtésre, a kontrakcióra nem elernyed.

Erőt ilyenkor is fejt ki az izom, mégpedig a nem ideális rugalmassága folytán egyre nagyobbat.

Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak. Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk. Nos, lássuk, a különféle szereppel leírható izmok miként dolgoznak váz-szerkezetekként, melyekkel terheket emelünk, nyomunk, húzunk és forgatunk. A vázrendszer elemei az izmokkal összekapcsolódva emelőkként is leírhatóak, s ez különösen a végtagváz elemeinél szemléletes — az emelőszerkezetek működését egyszerűen csak úgy vehetjük észre mint végtagmozgásokat. Az emelő egy egyszerű gép, mely lényegében egy egy ponton alátámasztott tengelyből kar áll.

Csak ilyenkor már az erőkifejtést nem az aktív kontrakció, hanem a kötőszöveti és támasztó struktúrák passzív feszülése adja. A megnyújtott izom α motoneuronjai ugyan gátlás alá kerülnek az ínorsóból kiinduló inverz nyújtási reflex hatására, de ez a gátlás az okozat, és nem az ok.

Az ok az, hogy az izmot érő jelentős külső mechanikai hatásra szétcsúsztak a szarkomerek, és ugysem jöhetnek létre kereszthidak, ha van inger, ha nincs. A reciprok gátlás és annak gátlása Már Descartes feltételezte, hogy egy izom összehúzódásának antagonistái elernyedésével kell együtt járnia hogy ne akadályozza a mozgást.

Az izomműködés ezen elvét reciprok beidegzésnek nevezik. Régebben ezt a reflexet Sherrington klasszikus elképzelései nyomán úgy írták le, hogy egyszerre érkezik kontrakciót kiváltó impulzus az agonista és szinergista izmok motoneuronjaihoz, ill. Lloyd és Eccles mutatta ki, hogy az egyik sokat vizsgált reflexív, a patellareflex esetében az extensorizom m. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy az izomműködésnek nem csak az ízületek elmozdulását kell biztosítani, hanem az ízület stabilitását is.

Az ízület stabilizálásában a propriocepció az Eccles-féle disinhibitio gátlás gátlása alapján játszik szerepet.

1. Tornaterem térd artrózisával
2. Főoldal » Életmód » Testmozgás » Hajlékonyságfokozás: stretching Sorozatunk előző részeiben megismerkedhettek a wellness-életmód alkotóelemeivel, az erő- valamint a szív- és érrendszeri állóképesség fejlesztésének szabályaival.
3. Aerobik és fitnesz irányzatok | Digitális Tankönyvtár

Lényege, hogy az agonista-antagonista izmoknak megfelelő arányban egyszerre kell összehúzódniuk, ehhez pl.

A guggolást alapul véve ez a következőképpen történik. Túl nagy agonista erőkifejtés esetén a térdízületben olyan elmozdulás történhet, ami károsítja az ízület alkotórészeit, legfőképp a keresztszalagokat.

Mindent, amit a nyújtásról tudni akarsz, de nem volt kitől megkérdezned

Minél nagyobb erővel feszítjük meg az agonista izmot, az antagonista az ízület egybentartása érdekében annál nagyobb erővel kell, hogy aktiválódjon. A térdízületnek keresztszalagoknak igen rosszul jönne, ha guggolás közben az antagonista izom elernyedne. De ez a követelmény érvényesül pl.

Az ízületi mozgékonyság fejlesztése A rövidülésre hajlamos izmokban a mozgásszegény életmód, a hibás tartás vagy a csökkentett mozgástartományban való igénybevétel következtében csökken a szarkomerek hosszirányú száma az izom nyugalmi hossza rövidül. Ha egy izom nyugalmi hossza megrövidül csökken a szarkomerek hosszirányú száma akkor a nyújtás hatására a proprioceptorok a mozgás korábbi pontján váltanak ki kontrakciót az izomban, ill.

A hajlékonyság növelése során alkalmazott nyújtó gyakorlatok hatására a sokszor ismétlődő inger megszokottá válik, és elveszíti ingerületkiváltó hatását. Az alacsony ingerküszöbű mozgató egységek a megszokott ingerre nem reagálnak, és így kevésbé akadályozzák az izom megnyúlását, de önmagában ettől még az izom nyugalmi hossza nem növekedik. A megnyújtott izomban a nyújtással arányosan megnövekszik az egyes szarkomerek hossza is az aktin és miozin filamentumok szétcsúsznakde az izom a nyújtást követően visszatér eredeti hosszúságára, ezért ha nem ízületi mozgékonyság sérülés után az ízületi mozgékonyság megőrzése, hanem annak növelése is cél, akkor szükség van arra, hogy a nyújtás olyan minőségű legyen, ami hosszirányú szarkomer-szaporulathoz vezet, hogy az izom nyugalmi hossza is ténylegesen nőjön.

Az izom tartós, passzív nyújtása hosszirányú szarkomer-szaporulathoz szarkomergenezis vezet Boakes és munkatársai, ; Ízületi mozgékonyság sérülés után és munkatársai, A szarkomergenezis modellje szerint a tartós, passzív túlnyújtás hatására hosszirányban új szarkomerek képződnek, és a kezdeti megnyúltak visszaállnak eredeti hosszukra, míg végül az izom nyugalmi hossza meg fog egyezni a kiinduláskori megnyújtott hosszal Zöllner és munkatársai, A vázizom nyújtása növeli számos izomspecifikus gén kifejeződését Goldspink és munkatársai, Ahhoz, hogy új szarkomerek képződjenek hosszirányban, a keresztirányú szaporulathoz hasonlóan a szatellit sejtek aktiválódása szükséges, amelyet valószínűsíthető, hogy a szarkomerek megnyúlása indít be, és a nyújtási ráta emelésével fokozódik Pap, Caiozzo feltételezi, hogy létezik egy szarkomerszenzor, amely érzékeli a nyútjtást, és ízületi mozgékonyság sérülés után egy bizonyos nyújtott szarkomerhossz, ami beindítja a szarkomergenezist ez patkányaiban 2,7 μm volt.

FUNKCIONÁLIS JÓGA ÉS GERINCTORNA GYAKORLATOK VIDEÓN, LÉBÖJTKÚRA, MÉREGTELENÍTÉS

A nyújtás típusai Aktív nyújtás: az aktív antagonista izom működése nyújtja a célizmot pl. Passzív nyújtás: ízületi betegség tacskó erő pl.

A statikus nyújtást a mozgásterjedelem határáig végezzük, és abban a helyzetben megtartjuk a testrészt anélkül, hogy fájdalom lépne fel.

A dinamikus nyújtás során a test egy része mozgásban van, fokozatosan növekszik a mozgás sebessége, a nyújtás mértéke vagy mindkettő egyszerre, míg el nem éri a mozgásterjedelem határát, és azon nem is lép túl láb- és karlendítések, vagy felsőtestben fordulatok, forgatások.

Meglehetősen hasznos bemelegítésnél az ízület teljes mozgásterjedelmében való bemozgatására. A mozgásterjedelem növelésére nem alkalmas. A ballisztikus nyújtás lényege, hogy a mozgás a testet vagy a végtagot a normál mozgásterjedelemnél nagyobb kilendülésre kényszeríti, a mozgásterjedelem határán túl erőlteti, pl.

Katus Attila - A vádli gyakorlatok fontossága, erősítés

A hajlékonyság fejlesztésére ez sem alkalmas a folyamatosan fellépő nyújtási reflex miatt, és sérülésveszélyes is. Az izometrikus nyújtás során a megnyújtott izommal erőkifejtés is történik de nincs elmozdulás.

A legegyszerűbb módja, hogy biztosítsuk a szükséges ellentartást az izometrikus nyújtáshoz, ha a saját végtagunkat használjuk, vagy megkérünk valakit ellentartásra, vagy valamilyen tárgyat használunk, például falat. Gyakran alkalmazzák az edzők, terapeuták Hindle és munkatársai, Három fázisból áll: az érintett izom néhány másodpercig tartó teljes erővel való statikus megfeszítése, ellazítás, statikus nyújtás.

A statikus előfeszítésre azért van szükség, mert hatására az ínorsók érzékenysége átállítódik, így az ellazítás után következő statikus nyújtáskor kisebb a reflextevékenység, tehát kedvezőbb a nyújtó hatás. E módszer hasznossága azért kérdőjelezhető meg, mert az izom nyújtással szembeni reflexes ellenállását nem elsősorban az ínorsó határozza meg, hanem az izomorsó, amely viszont nem adaptálódik, a belőle induló AP-k sebesség- megnyúlás- és aktuális hossz függőek.

Persze hasznos ez is, de csak annyira, amennyire a szimpla statikus nyújtás része az.

Miért nyújts? – a nyújtás fontossága

A PNF proprioceptive ízületi mozgékonyság sérülés után facilitation módszert a negyvenes-ötvenes években találták ki szélütött, bénult emberek izomerejének, mozgáskoordinációjának, izületi stabilitásának és hajlékonyságának megőrzésére. Azóta sérülések, sportsérülések rehabilitációjában is alkalmazzák, mint fizikoterápia. Négy fázisból állnak a gyakorlatok: a nyújtani kívánt izom statikus nyújtása mpa nyújtani kívánt izom megfeszítése mpaz antagonista izomcsoport nyújtása mpa nyújtani kívánt izom statikus nyújtása mp.

Napjainkra igen népszerűvé vált a szabadidősportban is. Több módszere is kialakult, valamennyi az izom passzív-statikus nyújtásának, és a cél- vagy ellenoldali izom izometrikus feszítésének valamilyen kombinációjából áll.

A célizom feszítése esetén gyakorlatilag megegyezik az izometrikus nyújtással, csak több lépésből áll. Létezik olyan metódusa, mely az ellenoldali izom kontrakciójára is épül.

Hatásmechanizmusát abban jelölik meg, hogy ha a nyújtott izom ellenoldali párját megfeszítjük, akkor a nyújtott izom elernyed és könnyebben nyújtható lesz, mert pl. Ennek hatékonyságát vagyis, hogy a nyújtott antagonista izom elernyedne némileg vitathatóvá teszi a miotatikus reflex és az Eccles-féle disinhibitio.

A nyújtás a gyakorlatban A nyújtó gyakorlatok végzése előtt figyelembe kell venni azt is, hogy a túlzott hajlékonyság destabilizálja az ízületeket és megnöveli a sérülés kockázatát. Ebben az esetben nincs szükség nyújtásra, ilyenkor az izom erősítése a fontos, hogy a sérüléseket elkerüljük.

Olyan esetben, amikor feltűnő különbség van hajlékonyságban a két oldal között, csak azon az oldalon végezzünk mozgáskiterjedést növelő nyújtást, amely túl feszes, a másik oldalon csak szintentartás legyen.

Izomhúzódás, izomszakadás áttekintés

A fázisos, nyúlásra hajlamos izmokat nem kell nyújtani, nyúlnak maguktól, pont azért kell erősíteni őket, hogy feszesebbek legyenek mint pl. A tónusos, rövidülésre hajlamos izmok nyújtására az eddigiek alapján akár az ízületi mozgékonyság megőrzése, akár a fejlesztése a cél, a legegyszerűbb hatékony módszer a tartós, passzív-statikus nyújtás, a lehető legnagyobb megnyúlás elérése mellett.

Fontos figyelembe venni azt is, hogy a rövidült izmok nem biztos, hogy túlerősödöttek is, ezért a nyújtásuk mellett amennyiben szükséges, az erősítésükre is gondolni kell pl. Nincs közös megegyezés abban, hogy mennyi ideig kell megtartani a pozíciót. Néhány kutató mp-et mond, más kutatók szerint a nyújtására elég 15 mp. Ha Caiozzo feltételezését elfogadjuk, akkor tulajdonképpen mindegy is hogy mennyi, a lényeg, hogy végül a szarkomerek a lehető legnagyobb mértékben megnyúljanak Pap,és a szarkomerszenzorok beindítsák a szarkomergenezist.

Ehhez merev izomzat esetén több percre is szükség lehet, hogy a nyújtás fokozatos legyen, ne legyen túl gyors vagy erős, és ne akadályozza meg a lehető legnagyobb megnyúlás kialakulását a nyújtási reflex.