A térdízület első stádiumú kezelés gonarthrosisának kezelése, A térdízület kopása: tünetek, kivizsgálás és kezelés
Tartalom
Ma Ottó napja van. Holnap Kornél és Soma napja lesz.
Hodgkin-kór A Hodgkin-kór olyan limfóma fajta, amelyre egy speciális daganatsejt, a Sternberg-Reed-sejt jellemző Az Amerikai Egyesült Államokban évente körülbelül 8.
A betegség férfiakban gyakoribb mint a nőkben, az arány A Hodgkin-kórt kiváltó ok ismeretlen. Néhány betegben felmerül a gyanúja annak, hogy a B-limfociták daganatos elfajulásának és Sternberg-Reed-sejtekké való átalakulásának hátterében Epstien-Barr vírus fertőzés áll.
Egyes esetekben családi halmozódás is előfordul, azonban a Hodgkin-kór valószínűleg nem fertőző betegség. Bővebben a betegségről Panaszok, tünetek A Hodgkin-kórra általában a nyakon, a hónaljban, vagy a lágyékhajlatban lévő egy vagy több megnagyobbodott nyirokcsomó hívja fel a figyelmet.
Ezek a nyirokcsomók általában fájdalmatlanok, nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után néhány órával azonban fájdalmassá válhatnak. Hodgkin-kórban szenvedőkben előfordulhat láz, éjszakai izzadás és fogyás, valamint viszketegség és fáradékonyság. Egyesekben Pel-Ebstein-láz észlelhető, melyre a napokig tartó magas láz és a napokig-hetekig normális vagy alacsony testhőmérséklet szokatlan váltakozása jellemző. A további tünetek a daganatos sejtek növekedésével függnek össze; például a mellkasi megnagyobbodott nyirokcsomók szűkíthetik, valamint izgathatják a légutakat, melyet köhögés, mellkasi panaszok és nehézlégzés jelez.
A lép, illetve hasi nyirokcsomók megnagyobbodása hasi panaszokat okozhat. Kórisme Ha egyértelmű fertőzés nélkül állandó és fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás alakul ki, majd heteken át fennmarad, felmerül a Hodgkin-kór gyanúja.
BNO kereső
A gyanú erősödik, ha a nyirokcsomó-megnagyobbodáshoz láz, éjszakai izzadás és gerincízületi fájdalom társul. A gyorsan kialakuló és fájdalmas nyirokcsomó-megnagyobbodás nem jellemző a Hodgkin-kórra, főként olyanokban jelentkezik, akik megfáztak, vagy valamilyen fertőzésben szenvednek.
A megnagyobbodott nyirokcsomók gyakran mélyen a mell- vagy a hasüregben helyezkednek el, és egyéb okból végzett mellkasröntgen vagy komputertomográfia CT során derül rájuk fény.
A kóros vérsejtszám vagy más vérvizsgálat további bizonyítékként szolgálhatnak. A diagnózis felállításához az érintett nyirokcsomóból biopsziás mintát vesznek, és megvizsgálják, hogy kóros-e, illetve jelen vannak-e a Sternberg-Reed-sejtek. A Sternberg- Reed-sejtek többmagvú, nagy daganatos sejtek.
A nyirokcsomó biopsziás mintájának mikroszkópos vizsgálata során jól láthatóak e sejtek jellegzetes tulajdonságai. A biopszia típusát az határozza meg, hogy melyik nyirokcsomó nagyobbodott meg, illetve mennyi szövet kivételére van szükség. Annyi szövetet kell eltávolítani, hogy biztonsággal el lehessen különíteni a Hodgkin-kórt az egyéb, nyirokcsomó megnagyobbodást okozó megbetegedéstől: például a non-Hodgkin limfómától, a fertőzésektől és az egyéb daganatoktól. A legtöbb szövethez feltárásos biopsziával lehet hozzájutni.
Kis vágást ejtenek a nyirokcsomó egy darabjának eltávolításához.
Balla Tünde - Aziza - A medence és a láb rövid anatómiája
Ha a megnagyobbodott nyirokcsomó közel helyezkedik el a bőrfelszínhez, esetenként elegendő szövet nyerhető, ha az adott nyirokcsomót a bőrön keresztül bevezetett tűvel szúrják meg tűbiopszia. Ha a megnagyobbodott nyirokcsomó mélyen a mell- vagy a hasüregben helyezkedik el, az elegendő szövet nyeréséhez sebészeti beavatkozásra lehet szükség. Stádiumbeosztás A kezelés megkezdése előtt az orvosnak meg kell határoznia, hogy a limfóma mennyire terjedt ki, vagyis a betegség milyen stádiumú.
A kezelés fajtája és a kórjóslat is a stádiumtól függ.
A legelső vizsgálat során gyakran csak egy megnagyobbodott nyirokcsomó észlelhető, azonban a a térdízület első stádiumú kezelés gonarthrosisának kezelése felméréshez elvégzett vizsgálatok egyéb helyen is mutathatnak ilyet. Például, ha valakinek II stádiumú a limfómája és éjszakánként izzad, betegségét a IIB csoportba a csípőízület kötéseinek károsodása. A Hodgkin-kór kiterjedésének felmérését és stádiumbeosztását különféle vizsgálatok segítik; ezek az alap vérvizsgálatok, a máj- és a vesefunkciók meghatározása, a mellkas, a hasüreg és a medence felmérése komputertomográfiával CT.
Ez utóbbi vizsgálati módszer igen pontos a nyirokcsomó megnagyobbodásának, illetve a májat és egyéb szervet érintő limfóma kiterjedésének meghatározásában.
A Hodgkin-kór stádiumának égő fájdalom a boka a kezelés a térdízület első stádiumú kezelés gonarthrosisának kezelése meghatározásához a pozitron emissziós tomográfia PET a legérzékenyebb vizsgálat.
A PET az élő szövetek kimutatására alkalmas, ezért ezt a képalkotó eljárást használják kezelés után is a maradék aktív Hodgkin-kór és a hegszövet elkülönítésére. A galliumos izotópvizsgálat egy másik módszer a kiterjedésnek és a kezelés hatásosságának megítélésére. Kis adag radioaktív galliumot juttatnak a véráramba, majd nap múlva az illetőt radioaktivitást érzékelő géppel vizsgálják végig, és így a belső szervekről kapnak képet.
Ritkán az is előfordul, hogy a hasüregi érintettség igazolásához sebészeti beavatkozásra kerül sor, amely során a lépet gyakran eltávolítják, illetve a májból biopsziás mintát vesznek ezen szervek érintettségének meghatározásához.
Porckopás a térdben: így enyhítheti a fájdalmat
Hasi műtétre csak akkor kerül sor, ha az eredmény befolyásolja a kezelést; például segít annak eldöntésében, hogy esetleg csak sugárkezelés szükséges. Kezelés és kórjóslat A Hodgkin-kór sugárkezeléssel, kemoterápiával vagy e kettő kombinációjával kezelhető és a betegek többsége meg is gyógyul.
A sugárkezelés általában ambulánsan történik és hétig tart. A besugárzást az érintett területekre és a környéki nyirokcsomókra irányítják. III-as és IV-es stádiumú betegségben kemoterápiás gyógyszerek kombinációit alkalmazzák; leggyakrabban az ABVD kombinációt doxorubicin [Adriamycin], bleomicin, vinblasztin és dakarbazin. Egy kemoterápiás blokk 1 hónapig tart, a kezelés összesen 6 vagy annál több hónapot vesz igénybe.
Más kombinációkat is szoktak alkalmazni, de hogy az ABVD-nél hatásosabbak-e, nem ismert. Nem bizonyított, hogy a III-as stádiumú betegségben a kemoterápia sugárkezeléssel történő kiegészítése előnnyel járna.
A térdízület kopása: tünetek, kivizsgálás és kezelés
A kemoterápia alkalmazásával a gyógyulási esélyek jelentősen megnőttek, azonban ezzel párhuzamosan súlyos mellékhatások is jelentkezhetnek; például átmeneti vagy végleges terméketlenség, fokozott fogékonyság fertőzésekre és egyéb szervek például szív és tüdő károsodására, valamint átmeneti kopaszság.
Non-Hodgkin limfóma, illetve egyéb daganatok jelenhetnek meg például tüdő- mell- vagy gyomorrák a kemoterápia után több mint 10 évvel is, és ez a veszély fokozódik, ha az illető sugárkezelésben is részesült.
A korai a kezdeti kezeléshez képest 12 hónapon belüli visszaesés esetén ennél valamivel rosszabbak a túlélési esélyek, míg későikben ennél valamivel jobbak. Visszaesés után általában további kezelés mellett döntenek; ,melynek során a normál adagú kemoterápiát nagy dózisú kezelés, majd rendszerint a beteg saját őssejtjeivel történő autológ sejtátültetés követ.
- Porckopás a térdben: így enyhítheti a fájdalmat - EgészségKalauz
- Térd - Súlypont Ízületklinika
- A csípőízület disztrófikus artrózisa
- A gonarthrosis végstádiumában jön szóba a művi ízület, azaz térdprotézis beültetése.
Ha a visszaesés a kezdeti kezelés után több mint 1 évvel jelentkezik, nincs mindig szükség őssejt átültetésre.
Porckopás, artrózis Az artrózis korábban degeneratív artritisz, degeneratív ízületi betegségaz ízületi porcok és a környező szövetek idült betegsége, mely fájdalommal, merevséggel és funkciócsökkenéssel jár.
Az artrózis a leggyakoribb ízületi betegség, és 70 éves korra bizonyos fokban a lakosság jelentős részében kimutatható. Az artrózis szinte minden gerinces állatban — így halakban, kétéltűekben és madarakban is — megfigyelhető.
Mivel a betegség ennyire elterjedt az állatvilágban is, egyes szerzők úgy vélik, hogy az artrózis valamilyen ősi porcregenerációs mechanizmusból származhat. A betegséggel kapcsolatban számos hiedelem él a lakosság körében - például, hogy az öregedés elkerülhetetlen velejárójának tartják az őszülő hajhoz, vagy a bőr változásaihoz hasonlóan; hogy nem okoz komoly mozgáskorlátozottságot; hogy nincs igazán hatékony kezelése.
Bár az artrózis valóban gyakoribb idős korban, nem igaz, hogy csak az ízületek életkorral járó kopásáról van szó. Valójában a porc struktúrájában és összetételében megjelenő mikroszkópikus változások a felelősek érte. A legtöbb betegben, különösen a fiatalabbakban nincs, vagy kevés tünet észlelhető; az idősek egy részében azonban súlyos mozgáskorlátozottság is kialakulhat.
